Részben emiatt a bambuszház miatt döntöttünk úgy, hogy egyszer mégiscsak letelepedünk a végtelen utazásból. Már amikor először jártunk itt, négy éve, tudtuk, hogy ha ez az a zuga a világnak, ahol így lehet élni, akkor végre megtaláltuk, amit kerestünk. Sok szép trópusi országot bejártunk utána, de sehol nem éreztük azt a nyugalmat és egyensúlyt, amit ezen a vidéken.
Itt a reggelek még hűvösek; a folyók zugását, a madarakat és a növények neszét mindentől hallani. Majd kisüt a nap, és egyenlően ad magából minden növénynek. Ezt mindig eső követi.
Persze nem csak mi érezzük különlegesnek ezt a tájat; itt él a világ madarainak és állatainak jelentős része.
Ez nem azt jelenti, hogy nem kell küzdeni, és hogy nincsenek nehézségek. Nem sok külföldi merészkedik ide. Az Indiánok élnek itt akik barátságot kötöttek a vidékkel.
Csináltunk nektek egy videót a házról, örülünk ha feliratkoztok: